Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

Több helyen és többször olvastam már arról, hogy milyen a házasélet a gyerek megszületése után, és mi mindent kell tenni, hogy ne hűljön ki a kapcsolat. No ezzel vagyok most én is gondban. 

Már jó néhány hónapja, hogy megszületett a gyerek, akit szeretek, imádok és a tényleg a szemem fénye. Mindent megteszek, hogy jó apuka legyek, ez nagyon fontos nekem. A feleségemet is szeretem, imádom, és úgy érzem, lelkileg soha nem volt ennyire közel egymáshoz. Minden megteszek, hogy igazi társ, és jó férj legyen... Tudom a blogból nem ez látszik (álmodozásaim), de igazából soha nem tudnám megcsalni. Nekem tényleg ő kell, de azóta nem igazán sikerül egymáshoz "hozzáférnünk". 

Tudom, hogy fárasztó dolog a gyereknevelés, különösen amikor egyedül van itthon, mert én dolgozom. Tudom, hogy ha van egy kis ideje akkor pihenni szeretne. Ezt meg is értem. És éppen ezért is van lelkiismeret-furdalásom, mert nem akarok önző állat lenni, akinek csak saját maga fontos. De iszonyatosan hiányoznak a régi szeretkezéseink. Nem mondom, hogy nincs, de kb havonta 1-1 alkalom, ami lássuk be kevés. Nem akarok nyomulni, mert tényleg szeretném, ha tudna pihenni, ugyanakkor nekem is vannak vágyaim... Nemcsak a szexről van szó, hanem hogy érezzük egymást, simogassuk, csókolgassuk egymást. Persze ezek nem tűntek el teljesen, de lényegesen kevesebb van belőle. Nem akarok más nő ágyába menni, nekem Ő kell! Ha már nagyon ki vagyok éhezve, akkor egy idő után feszült leszek, ami nem jó senkinek. Ilyenkor próbálom megoldani egyedül, de ez egyrészt csak a biológiai része a dolognak, másrészt én VELE akarok lenni, nem a jobb kezemmel...

Többször eszembe jutott már, hogy elmennék egy szolgáltatóhoz, erre már ő is mondta, hogy megértené, csak nem tudjon róla... Lehet, hogy még jó is lenne, de nem megoldás...

Tudom, kommunikáció, de nem akarok sem nyomulni, sem azt, hogy amikor pihenhetne, akkor ne pihenjen. Szóval itt nemcsak vele van nehézség, hanem az én lelkivilágomat is kezelni kellene...

Bármilyen ötlet, hozzászólás wellcome, tényleg nyitott lennék mindenféle tapasztalatra, javaslatra... 

A bejegyzés trackback címe:

https://enkanapem.blog.hu/api/trackback/id/tr685850669

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

anyuazágyban 2014.04.03. 20:56:44

üdv a klubban:) a problémafelvetésedben benne van a válasz, észrevetted?;)

ha fáradt az asszony, akkor le kell venni a terheket a válláról, pl.
- amikor tudod, elviszed a gyereket sétálni, vagy legalábbis együtt mentek (beszélgetés)
- megcsinálsz annyi házimunkát, amit csak tudsz (!), vagy leültök, és szépen megbeszélitek, hogy mostantól ki mit csinál
- átvállalsz a gyerek körül annyi feladatot, amennyit tudsz (fürdetés, altatás, etetés, stb.)
- éjszaka te kelsz fel a bébihez, állítólag hamar leszoknak az éjszakai ébredésekről, ha nem kapnak cicit;)
- biztosítasz a feleségednek szabadidőt pl. heti rendszerességgel, amikor te vagy a bébivel (addig shoppingolhat, tornázhat, barátnőzhet, stb.)
- mindenféle lelkiismeretfurdalás nélkül rábízni a gyereket a nagyszülőre, pl. heti rendszerességgel, amikor kettesben lehettek
- nyugodtan lehet bármilyen szolgáltatást igénybe venni: bébiszitter, takarítás, ebédet rendelni
- tudatosítani benne, hogy nem a túlvállalt feladatoktól lesz szuperanyu, hanem akkor, ha kiegyensúlyozott marad

szóval a fő cél az, hogy a feleséged kipihent legyen, legyen ideje magára, regenerálódni, akkor tud veled is törődni, sőt, hálás is lesz neked, amiért részt veszel a feladatokban – neked ez rohadt nagy változás lesz, de ha nem léped meg, akkor olvasd csak a blogomat, megtudod, hogy hova jutsz;)))

kíváncsi vagyok, hogy mire jutsz, sőt, kérlek is, hogy írd majd meg

gingerbread · http://enkanapem.blog.hu 2014.04.04. 10:32:14

@anyuazágyban: Köszönöm a hozzászólást! Ezeken a lépéseken jórészt túl vagyunk, eddig is (gyerek születés előtt) is mindig aktívan kivettem a részem mindenből, ezután méginkább. Nagyszülők szintén megvan.

Az a baj, hogy azt nehéz vele megértetni, hogy nem mindent neki kell csinálnia, hanem ahogy mondod inkább legyen kiegyensúlyozott. Néha érzem, hogy sikerült ezügyben valamit elérni, de aztán elmúlik. De igyekszem, és ígérem, fogok erről bővebben írni!
süti beállítások módosítása